Munkánk során többször is találkoztunk olyan esetekkel, amikor is a hidraulikus hengereket összetartó csavarok szakadtak, ill. törtek el. Ilyenkor nagyon sokat tudhatunk meg a törési felület vizsgálatából, illetve a törés helyének pontos meghatározásából.
Általános jelenség, hogy az ilyen törések majdnem mindegyike anyagfáradásra vezethető vissza. Ez a fajta törés rá jellemző törési felülettel rendelkezik, és a csavarok bizonyos meghatározott pontjain jelentkezik. Azonosításához gyakorlott és képzett szakember szükséges, mivel sok tényezőt kell figyelembe venni a törési felülettől, a csavar anyagától a megterhelés fajtáján és nagyságán keresztül a darabok megmunkálásáig és felületkezeléséig.
Fontos, hogy a csavarok fáradásának kockázatát a minimálisra csökkentsük. Ennek egyik első lépése, hogy más, erősebb acélt választunk. Ám a munkánk még csak itt kezdődik. Meg kell pontosan határozni a megterhelés mértékét, annak ciklusosságát, a menetre ható feszültségeket, a csavaranyák megterhelését (pl. más a feszültségek eloszlása azon anyákban, melyek húzásnak vannak kitéve, mint a hagyományosakban, amelyek nyomásnak vannak kitéve) és egyik legfontosabb feladatunk á csavar előfeszítésének, és így annak meghúzási nyomatékának a meghatározása. Előfeszítés nélkül a legerősebb anyagból készült csavarok is elfáradnak, eltörnek, míg megfelelő előfeszítést alkalmazva a tőréseket teljesen ki lehet küszöbölni.
Volt pár alkalmunk meggyőződni arról, hogy klienseink nem szentelnek megfelelő figyelmet a csavarok meghúzásának. Példának okáért egy M42-es csavar meghúzásához már 3-4 ezer Newtonméter nyomaték szükséges, egy M64-es csavar meghúzásához már 8-10 ezer. Ilyen nyomatékot már egyszerű kulccsal és esetleg kalapács használatával (ezt a módszert alkalmazzák a legtöbben) nem tudunk elérni. Így ezen csavarok a legjobb tervezés mellett is hamarosan elfáradnak, eltörnek. Hiába a jó tervezés, anyagválasztás, ha a szerelésbe hiba csúszik. Nagyon fontos figyelmet szentelni a megfelelő meghúzónyomaték alkalmazásának is, és esetlek speciális, erre a célra kialakított szerszámokat használni a csavarok meghúzásánál.
Fontos tényező továbbá a csavarok megfelelő felületkezelés és edzése. Mivel a fáradásos törés minden esetben az alkatrészek felületéből indul ki és terjed befelé, a második legfontosabb tényező az alkatrészek felületének megfelelő kialakítása. Sokan kérdezik: minek köszörülni, fényezni a csavar nyakánál lévő átmenetet vagy a menetek kifutását, hiszen annak semmilyen szerepe nincsen. Avagy miért kell betartani a gyártásnál bizonyos előírt rádiuszokat, hiszen látszólag nincs semmi értelme. De bizony van, mégpedig a fáradás kockázatának csökkentése.
Amint ezeket a tényezőket felismerjük, és megfelelően beállítjuk a csavarkötések előfeszítését, máris nagyot léptünk előre a hengereink biztonságos működése biztosításának irányába.
Kovács Attila
